Június

Az aratási áldás vidám sejtelme hatja át az egész természetet. A június a nyár derekának az előhírnöke s a nyári napfordulásnak a hónapja. Már buzognak az erők, melyeknek a gyümölcsök érését kell meghozniok s a bogyókban és gyönge zöld dolgokban az ő első adományaikat nyújtják. A természet teremtő erői gyors fölfelé haladásban s teljes kifejlésben vannak, hogy aratás idején tökéletesen kristályosodjanak.

Ezen teremtésnek a természetben feleljen meg a mi saját életünk, hogy e hónap nekünk is kifejlést, kinyilatkoztatást és az összes erők összegyűjtését hozza meg egy nagy teljesítményre és mi az év tetőpontjával az örömteli munkaképesség és tetterő tetőfokát érjük el. Nekünk ezt csak akarnunk kell s a természettel józanul összhangban élnünk, akkor mi is teljesen részesedünk mindabban, ami fölkínálkozik.

A tetőpont mindig egyúttal egy fordulópont. Ezért most adjunk mi is a mi életünknek egy tető-, egy fordulópontot, menjünk elébe a nyárnak, örvendő érzelmekkel s az érésre és beteljesedésre való vidám reménnyel, légezzünk a természetben s a természettel, hogy az ő élénk erőiben részesedjünk.

Most serkentenünk kell erőinket, aktívnak és pozitívnak kell lennünk.

Ne engedd meg magadnak, hogy rosszul hangolt, mogorva, szeszélyes, negatív, vagy tétlen légy, s ne tűrd, hogy valaki rád erőszakoljon valamit s a te pozitivitásodat csökkentse. Uralkodj hajlamaidon és szenvedélyeiden közben kedvvel és szeretettel hasznos munkának vagy hasznos kereskedelemnek átadva magad, hol tenmagad az igazságra vagy figyelemmel. Ne várj senkitől semmit, ne bízd és ne támaszd magad senkire. Hagyj föl azzal, hogy ideák után futkoss, melyeket e pillanatban nem tudsz megvalósítani, kontrolláld gondolatmenetedet és érzülékedet, hogy a te szellemed a lehetőség birodalmában teremthessen és működhessen. Ne veszítsd el magad a múltakon való emlékezésekben s ne ábrándozz a jövő álmaiban, hanem élj a jelenben testtel, lélekkel, szellemmel.

Légy egyszerűen boldog még ha addig annak nem is voltál tudatában, hogy te egy szerencsegyerek vagy. Ha boldogtalan, rosszul hangolt, sőt dühös vagy, lépj tüstént a tükör elé s kérdezd meg magad, kinek a képmásává lettél. Aztán kérd a Mindenség bocsánatát, hogy olyan grimaszokat vágtál! Viselkedj illedelmesen és méltón, miként az hozzád mint a Teremtő képmásához illik s ne hagyd magad a világ által orrodnál fogva vezetni, melyet az átlagemberek az ő teoriáikkal és véleményeikkel űznek. Légy tudatában, hogy te épp oly jó vagy, mint a többiek, s nem rosszabbak, mint ők. Beszélj magadhoz lassan hangsúlyozva, fölemelt kezekkel s emelt hangon: „Béke, béke, béke!”

Változás tartózkodási helyben és táplálkozásban most csodát művel hasonlóképpen, mint a természetben. De föl kell készülnöd a menny adományainak a befogadására, ahelyett, hogy mindig és újra halogatnád azt. Most van az alkalmas idő, ma van a megváltás napja! Ha ezt az Égiektől adott alkalmat elszalasztanád, akkor nem szabad meglepődnöd, ha a megpróbáltatás idején erőid hiányoznak, melyeknek a te egészségedet kell fönntartaniok.

Menj ki a természetbe, hol a Teremtő lehellete szabadon fúj. Hosszú kirándulások lehetőleg erős kapaszkodásokkal egybekötve vezessenek ki téged a mindenkori munka és a te mindennapi gondjaid igézetköréből ahhoz, aki a mezők liliomait öltözteti, a madarak dalát adja s az embereknek jóságos Atyja. Most töltsük ki magunkat, légezve a Teremtő lehelletével, tisztelettel és hálával tekintve az ő teremtésére, s keresve a legbensőbb kapcsolatot vele és az ő műveivel. Menj a tengerpartra, erdőkbe, hegyekbe, hagyd, hogy csókdosson a Nap ragyogása, rázd le tagjaidról a múlt terheit, hogy az élő béke birodalma téged kitöltsön.

Két fő tényezővel van dolgunk a mi testrendszerünkben, az emésztő és a szaporító rendszerrel, melynél az emésztőszervek a szubstanciák fönntartására szolgálnak s mindketten ismét az ő működésükben a légzőszervek s a légzéserő által állanak fönn, mely az ember állati szervezetének a fő hajtórugója s mely az élet dinamóját, vagyis a tüdőket működésbe hozza s tartja.

Tehát a változásnak, melyet a hó megkövetel, ki kell terjednie a táplálkozásra, éppúgy a mirigyműködésre s egyúttal a légzésre is. Aki síkságon lakik, keresse föl a hegyeket, aki hegyek közt lakik, menjen a síkságra vagy a tengerre. Már ez a változás más működésmódot hoz a tüdőkre. Ha még ütemes légzés- és harmóniagyakorlatokat veszünk segítségül a szabadban, akkor a változás csodát művel. Sok testi foglalkozás, hegymászás, vándorlás, józan testápolás és mirigygyakorlatok most javára szolgálnak a mirigyrendszernek. Változás a táplálkozásban, rövid böjt a napfordulás idején, átmenet a nyers kosztra erősítik az emésztőszerveket.