Harmónia-gyakorlatok

A vokálok – magánhangzók skálája – hangsora:

1. á – csengőhangzat, miként ám
2. e – csengőhangzat, miként elem
3. é – csengőhangzat, miként érés
4. i – csengőhangzat, miként így
5. ü – csengőhangzat, miként ügy
6. u – csengőhangzat, miként úgy
7. ő – csengőhangzat, miként őröl
8. o – csengőhangzat, miként oh

Az első magánhangzó, az „á” meglepetést, csodálkozást fejez ki. Ez az első hangzása-hangja a gyermeknek. Ő ezáltal fejezi ki bámulatát, amikor ebbe a világba belép.

A második magánhangzó, az „e” az elutasítás, az önvédelem hangzója.

A harmadik, az „é” a kiegyenlítésé, a praktikus – célszerű életkérdések megválaszolásáé; míg

az „i”, a negyedik magánhangzó a derűs, a szerencsés életigenlést foglalja magába.

Az ötödik, az „ü” arra szolgál, hogy a mi szép iránt való érzelmünket kifejlesszük.

A hatodik magánhangzó, az „u” az önismeretnek és a mély kutatásnak a hangzója, míg

a hetedik, az „ő” inkább a dolgok üdvösebb, tudományos vizsgálatát fejezi ki.

A nyolcadik pedig, az „o” élénkíti vallásos érzésünket, összeköt minket a Legfőbbel – Istennel.

A magánhangzókkal az ember az egész testet át kell hangoztassa. Ezen vibrációkat egészen az ujjhegyekig kell érezni, és ha a hang eltűnni látszik; még utána kell figyelni, hallgatózni kell gondolatban, míg azt valóságosan halljuk az érzülékben, míg az utánarezeg a lélekben, és aztán tartsuk meg azt a szellemben.

FÖLHANGOLJUK TESTÜNKET, AHOGY AZ EMBER EGY HANGSZERT HANGOL.

Ily módon harmonikusak leszünk, és kapcsolatba jutunk mindennel, ami volt, van és ami lesz. Harmóniába jutunk a Végtelenséggel, és ezáltal elnyerjük azt a kulcsot, amely a létnek összes csodáit a Természet minden birodalmában megnyitja.

A dolgoknak és a lényegűségeknek a külső oldalait tanulmányozni, dátumokat-évszámokat gyűjtögetni, tárgyakat kutatgatni anélkül, hogy azt az alaptörvényt megismernénk, amelyen azok föl vannak építve; ez a mód sose enged minket világosultságra, a valóságos alapra eljutni.

De miként tudjuk mi magunkat fölhangolni? Miképpen találjuk meg ezt a kulcsot, ezt a törvényt, ezt az ajtót, melynek meg kell nyílnia, mielőtt mi az igazi megértés birodalmába bejuthatnánk? Gyakorlat által! A magánhangzók gyakorlásával éspedig szellemmel – lélekkel és értelemmel. Minden magánhangzónak megvan a meghatározott hatása a testre, minden magánhangzó-csengés a gerincnek egy külön meghatározott részét érint, külön egy bizonyos idegközpontot, míg aztán az összes különböző központ fölébred és éled, és így az egész ember öntudatra jut. Az öntudatnak ebben az állapotában az ember pl. minden habozás nélkül meg tudja jelölni, hogy az agy melyik része van a gondolkodásnál igénybe véve.