KRISZTUS – ÜNNEP III. Rész

„Más út a virulásra, szabadságra, és boldogságra, mint az újjászületés, nem létezik s mindenkinek egyénileg magának – magáért kell az utat megjárnia. Ezért mondotta ezt már Jézus: „Vedd föl a te keresztedet magadra s kövess engem!” Ő nem veheti magára a mi keresztünket, nem viheti a mi terheinket, és nem oldhatja meg a mi problémáinkat, életrejtvényünket. Mindenkinek magáért magának kell az újjászületés törvényeit beteljesíteni. Éppen úgy, miként a bűnök és a lealacsonyodás az egyesek által jöttek a világra, éppúgy kell azoknak ismét az egyesek által megszüntetve lenniök. Mert a megváltás egy individuális – egyéni ügy, egyéni dolog.

Az igazi Krisztus-ünnep minden gondolkodó emberrel közvetíti azt a felismerést, mely szerint ő birtokolja az ő veleszületett jogát a szabadságra, ezzel azonban azt a kötelezettségét is, hogy a béke és a szabadság üzenetét – hírvitelét /evangélium/ hirdesse, terjessze. Nékünk mindegyikünknek személyileg erőfeszítéseket kell megtennünk, hogy mindazokat megtaláljuk, akik az újjászületés törvényeinek betartásával akarnak jutni a szabadságra és a tökéletességre.

Ha aztán a megtett – teljesített kötelességeinknek teljes tudatosságában visszatekintünk, akkor átéljük mintegy víziót az újjászületés folyamatát, amiként mi magunkat fölemeltük a mi tudatlanságunkból s az összes tévhitekből – babonákból, s eljutottunk a fénynek, világosságnak a felismerésére, vagyis a megvilágosodásra s akkor aztán jobban megértjük azt, amit az Írás e szavakkal gondol: „Légyen világosság és lőn világosság!” ”